Kállay Miklós poltikus, jogász, diplomata

1887. január 23-án, Nyíregyházán látta meg a napvilágot Dr. nagykállói Kállay Miklós magyar államférfi. Apja nagykállói Kállay András szabolcsi főispán, anyja ördögfalvi Csuha Vilma voltak. Kállay Miklós a nyíregyházi ágostai hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban, majd a budapesti Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte a középiskolát. Ezt követően Genfben, Drezdában és Párizsban tanult, végül 1910-ben Budapesten szerzett jogi doktorátust. Előbb a kisvárdai szolgabíró, majd 1920-tól két éven át a nagykállói járás főszolgabírója, 1922-től 1929-ig Szabolcs és Ung vármegye főispánja. 1929-től került az országos politikai életbe. Bethlen István kormányában kereskedelemügyi miniszter volt Gömbös Gyula kabinetjében. Kállay nevéhez fűződik ebből az időszakból a gazdaadósságok rendezése, az erdő-és cselédtörvény. Gömbös Gyula politikájának radikalizálódása miatt jutott arra az elhatározásra, hogy kilép a kormányból, Horthy Miklós ekkor a Felsőház tagjává, majd röviddel utána, 1937-ben az akkor megalakított Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnökévé nevezte ki. Gömbös halála után visszatért a kormánypártba, de a munkába csak Teleki Pál miniszterelnöksége idején kapcsolódott be. Teleki öngyilkossága után Bárdossy László lett a kormányfő, kinek nézeteit Kállay határozottan visszautasította annak újabb zsidótörvényről szóló előterjesztését a házassági jog módosításáról, és a parlamentben ellene szavazott. 1942. március 10-én "második Bethlenként" került a miniszterelnöki székbe. Beiktatása politikai változást jelentett, tartalmilag egyértelművé vált Magyarország "feladata": szembefordulni a németekkel, átállni az angolokhoz, abbahagyni a szovjetellenes háborút. Kállay tehát fokozatosan feladta elődje, Bárdossy tengelyhatalmak felé irányuló vonalát, arra számítva, hogy a győzelem az angolszász szövetségeseké lesz, titkos tárgyalásokat kezdeményezett velük. Rendkívül megnehezítette a helyzetet, hogy Hitler mindeközben folyamatos követelésekkel lépett fel. Kállay minden területen ellenállt a nyomásnak, például a magyar gazdaság helyzetét a valóságosnál sokkal sötétebbre festette a németek előtt, hogy minél kevesebb támogatást kelljen nyújtani a németeknek. Az olasz kapitulációval egy időben, 1943. szeptember 9-én titkos fegyverszüneti egyezmény született Nagy-Britannia és Magyarország között, amelynek értelmében Magyarország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a Balkánról érkező angol– amerikai csapatok előtt. Fontos leszögezni, hogy a szövetségesek nem jártak el jóhiszeműen, a megállapodás ugyanis részükről taktikai jellegű volt. Churchill és Roosevelt ekkorra már elvetette a balkáni frontnyitás forgatókönyvét, de bátorítani akarták Kállayékat a kiugrásra. Tudván, hogy a német hírszerzés tökéletesen tájékozott, Hitler összezavarására törekedtek. 1944 februárjában Bethlen István a Felsőház Véderőbizottságában javasolta, hogy Magyarország kössön különbékét a Szovjetunióval, egyúttal indítson támadást Dél – Erdély elfoglalására. Kállay úgy ítélte meg, hiányzik ehhez a kellő katonai erő, továbbá még mind igaz időhúzásban látta a megfelelő stratégiát. A német megszállás másnapján, 1944. március 20-án reggel Kállay a Sándor-palotából a letartóztatására érkező SS-alakulat elől egy alagúton Horthy rezidenciájára menekült, majd a török követségen kért menedéket. Amikor az októberben hatalomra került Szálasi Ferenc a kiadását követelte, Kállay elhagyta a török követséget, és önként feladta magát a nyilasoknak. Letartóztatták, előbb a Margit körúti fogházba, majd Sopronkőhidára szállították. Később Mauthausenben, onnan pedig Dachauba hurcolták. A front közeledtével tovább szállították őket Dél – Tirolba. 1945. május 4-én kalandos körülmények közt szabadult ki a fogságból. Kállay Miklós 1953-ig Olaszországban élt, majd az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1967. január 14-én hunyt el, hamvait 1993-ban Kállósemjénben helyezték örök nyugalomra. 

Házasságai és leszármazottjai: 

Nyíregyházán 1914. augusztus 1-jén házasodott össze első feleségével, nagykállói Kállay Helén (Nagykálló, 1894. május 1.–Budapest, 1945. február 7.) kisasszonnyal, akinek a szülei nagykállói Kállay Rudolf (1853–1920) és duboveczi Dobóczky Malvin (1860–1839) voltak. Kállay Helén bátyja, Kállay Tibor, a későbbi pénzügyminiszter. Kállay Miklós és Kállay Helén frigyéből származott:

• dr. Kállay Kristóf (1916–2006) diplomata, vatikáni nagykövet, máltai lovag
• dr. Kállay Miklós (1918–1996) mezőgazdasági szakértő, máltai lova
• Kállay András (1919–1995) kormányzói testőrfőhadnagy, máltai lovag

Első felesége halála után, 1947. május 8-án Rómában feleségül vette csokalyi Fényes Márta (Poklostelek, 1887. június 28.–New York, Amerikai Egyesült Államok, 1961. február 5.) asszonyt, akinek a szülei csokalyi Fényes Endre (1854–1922) és alpári és mezőcsáti Abonyi Ilona (1860–1936) voltak. Második házasságából nem születtek gyermekek.